HTML

Friss topikok

  • Nola..: Próba (2017.10.10. 23:30) Reklám - új kedvenc blogjaim
  • stella28: Az első bekezdéseddel kapcsolatban: bár ez most nagyon nem tartozik ide, de az az igazság, hogy a ... (2012.08.03. 17:36) Hisztéria és gyűlölet
  • stella28: Számomra az itt boncolgatott probléma borzasztóan érdekes - ugyanakkor, bevallom, bár nem most tal... (2012.08.02. 21:54) Remek írások a burkáról a Galamuson
  • Nola: Köszönöm szépen:) Nagyon kedves vagy:) Ezt kivételen én sem találom rossznak, bár azért látom benn... (2012.06.29. 09:23)
  • Nola: Én inkább firkálmánynak nevezném ezt, mint novellának:) Sajnálom a nagymamádat. Szegény nagypapádn... (2012.06.29. 09:20) Halálomra

Boogie meg Blues meg Funk meg Soul

2007.04.27. 18:48 Nola

Eljött az ideje, hogy beváltsam szörnyű ígéretem, s folytassam a megemlékezést. Ebben a posztban két zenei fesztiválról számolok be, melyekben van egy közös pont vagy inkább test:) -> Boogie.

Március 17-én anyuval - tőle örököltem a blues szeretetét:) - elmentünk a Petőfi Csarnokban megrendezett Budapesti Blues Fesztiválra. A programok két színpadon zajlottak. Az egyiken a magyar tagokból álló, ragtime-ot és hagyományos country blues-t játszó Rambling Blues Trio lépett fel, s utánuk következett a már jól ismert Someday Baby:) (Mi mindkettőből elég keveset láttunk.)

A nagyszínpadon eközben szintén ment a műsor: az igen fiatal (22 éves) Katona Tommy Jr. nyitotta a fesztivált. Tamás zeneileg főként a Stevie Ray Vaughan-, Albert King- és Jimi Hendrix-féle irányvonalat követi. (Róla egyébként sikerült lemaradnunk.)

Utána két harmónikanyűvő zenekar szórakoztatta a hálás közönséget: a jump-swing blues-t játszó Family Style női dobossal, valamint a negyvenes-ötvenes évek klasszikus memphisi és chicagoi blues-át űző Crazy Hambones. Mindkettőt nagyon élveztem, mivel imádom a harmónikát. 

A hamónikanyűvés után pedig húrtépés volt soron: a trance blues-ban utazó Otis Taylor varázsolta el a tömeget erőteljes, fekete színű orgánumával, s különleges formációjával, melyben a gitáron kívül nagy szerepet kapott még a bendzsó, a mandolin és a cselló is. Fantasztikus élmény volt őket élőben hallani. Sajnos azonban - mivel nem voltam valami jól - nem élvezhettük őket sokáig, hamar hazaindultunk. Így aztán a mississippi blues és a memphis soul jeles képviselőiről, Terry Evans-ről és csapatáról teljesen lemaradtunk (bár azt hiszem, őket amúgy sem vártuk volna meg, közlekedési problémák miatt). S így Boogie-t sem láthattam a Someday Baby-vel játszani. Boogie ugyanis egy korábbi fellépés miatt késésben volt, s megérkezéséig Király Vajk ugrott be helyette a Rambling Blues-ból. Bár csak töredékét láttam ennek a produkciónak, de annyit sikerült megállapítanom, hogy Vajk nagyon ügyesen helytállt:) Boogie-t azért természetesen nem tudta pótolni:)

Meg kell még említenem a psycho blues-ban és acid roll-ban ténykedő Elizabeth Lee's Cozmic Mojo-t, akiket szintén beígértek a programban, sajnos azonban fogalmam nincs, hol a fenében voltak(?) :) Vagy lehet, hogy Otis Taylor-ék után előbb még ők léptek fel, s csak utánuk jöttek Terry Evans-ék? Hát... végül is lehet:) Én nem tudhatom, mert akkor már nem voltam ott:)

Azért nagy kár azokért, akiket nem láttam, mindenkire nagyon kíváncsi lettem volna, de így is felejthetetlen élmény volt a fesztivál.

Március 31-én pedig az Almássy téri Szabadidőközpontba látogattam el az I. Magyar Funk, Soul, R&B fesztiválra. Boogie itt nem a Someday Baby-vel, hanem új formációjával, a Boogie & Root Powers-szel (másik nevén Boogie & Cry Baby) lépett fel. Őket ekkor láttam először és nagyon tetszettek!:) Jobbak voltak, mint vártam. Persze előtte meghallgattam már a netről letöltött számaikat, de valahogy mégsem számítottam rá, hogy ilyen jók lesznek:) S ennek nagyon örültem:) Remélem, ez a banda is befut - már amennyire ez lehetséges ebben a műfajban ebben az országban.

Utánuk a Nebo került a színpadra. Nem voltak rosszak ők sem, de ők valahogy annyira nem fogtak meg. Nem vártam meg a produkció végét, innen is hamar hazaindultam, ezzel kihagyva a Soling Groove és a The Hot Pants feat. Guru (James Brown Tribute) műsorát (fellépők voltak még DJ Luigi és DJ Pedro is). Lehet, hogy ezzel nagyot vétettem, mert ők esetleg tetszettek volna, de akkor épp nem voltam a legjobb hangulatban, s inkább az eljövetel mellett döntöttem. Hát ilyen furán jártam én ezekkel a zenei fesztiválokkal. Na majd legközelebb... 

Illusztráció: Boogie & Cry Baby

 

1 komment

Címkék: zene fesztivál napló boogie

A bejegyzés trackback címe:

https://nola.blog.hu/api/trackback/id/tr8964394

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nola 2007.04.28. 00:12:51

Már csak 623 bejegyzés és végére érek értekezéseimnek...